Press "Enter" to skip to content

Rig Lajos országgyűlési képviselőt kérdeztük

Országgyűlési képviselőként járja a falvakat, rendszeresen tart fogadóórákat Sümegen is, sok emberrel találkozik, egyeztet. Mi a tapasztalata? Hogy viselik az emberek a járvány és az ezzel járó gazdasági nehézségeket?

Köszöntöm a Sümegi Szó olvasóit! Azt látom és érzem, hogy egyre nehezebben. A bezártság, bizonytalanság már mindenkit felemészt. Nem látjuk a fényt az alagút végén. Egyre többen veszítik el a munkájukat és akinek volt, éli fel a megtakarításait is. Az oltóanyagok körül óriási az információhiány és az ebből fakadó bizalmatlanságon a sok milliárdos kormányzati propaganda sem segít. Nem tudják az emberek, melyik vakcinában bízhatnak és nincs elég információjuk arról, hogy egy adott életkorra, betegségre melyik adható-nem adható. Ahogy arról sem tudnak, mi történik, ha nem kaphatnak oltást, vagy nem szeretnék beadatni. Hogy ez jár-e a későbbiekben bármilyen hátránnyal számukra. A Kormány gazdasági intézkedései is inkább csak hangzatosak, mintsem hatékonyak, pedig több milliárdos segítség érkezett válságkezelésre az EU-ból is. Sajnos rengeteg honfitársunk került a szakadék szélére. 

Ön szakvégzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó a civil életben. Hogy látja meddig tart ez vírus által okozott állapot?

A kormány felhívására a koronavírus első hullám idején jelentkeztem önkéntes munkavégzésre a mentőkhöz. A tavaszi és őszi hullám során is több alkalommal teljesítettem szolgálatot COVID kocsin és az ajkai „red zónában” is. A mentőknél egy viszonylag jól tartható eljárásrend került kidolgozásra, azonban a humánerőforrás hiánya miatt többször nem bírtuk elvégezni az adott napra érkezett teszteléseket. Belülről másképp volt ezt átélni, mint magánemberként, vagy a parlament falai között. Éppen ezért is igyekeztem a munkám során tapasztaltakat, az egészségügyi dolgozók hangját konstruktívan, elsőkézből tolmácsolni a döntéshozók felé. Az a gond, hogy én azt tapasztalom, kicsúszott a kormány kezéből a válságkezelés és már csak kommunikációs szinten működik, a valóság mást mutat. Erre egyik példa, amit sokszor elmondtam, hiába vagyunk világelsők lélegeztetőgépek számában, ha nincs elég intenzíves szakember, aki ezeket kezelni tudja. A valóságban sajnos óriási küzdelmeket vívtak a dolgozók a szakemberhiány és a betegszám miatt a kórházakban, miközben a kormányzati sajtó másról sem szólt, minthogy van elég gép és állják a dolgozók a sarat. Nem…sajnos volt időszak, mikor egyáltalán nem bírták a terhelést, olyan kevesen voltak. Hogy mikor lesz vége? Fogalmam sincs. Az oltásban bízhatunk, de hogy mennyire védenek és meddig, milyen gyakran kell ismételni, milyen hatékonyságra számíthatunk az újabb mutációk ellen, erre nem tudjuk a választ. Mindannyian szeretnénk végre visszakapni a szabadságunkat, ez biztos.

Az emberek többsége bizonytalan az oltással kapcsolatosan, keveset tudnak róla, itt Sümegen még annyit sem. Lesznek-e oltópontok, ha igen, hol és hogy fog ez zajlani? Ami a legfontosabb, hogy az oltás beadása után mikor térhetnek vissza a normál élethez az emberek?

Fontos kérdés. Épp a napokban hívtam fel sümegi és tapolcai háziorvosokat hasonló kérdésekkel, mivel számtalan megkeresés érkezik hozzám is a témában. Az egyik sümegi orvos elmondása szerint ő ezidáig még nem oltott be senkit. Hat főt kellett kiválasztania, őket – ha jól tudja – a családjuk vitte el Ajkára az ottani oltópontra. Jelenleg semmi konkrét információ, ők is várják az utasításokat és az oltóanyagot. A másik – jelenleg is praktizáló – háziorvosról nem tudott nyilatkozni. Sümegen amúgy is nehéz a helyzet, ugyanis huzamos ideje nem működik az egyik praxis, így a helyettesítést, ügyeletet is a másik két orvosnak kell megoldani.

Tapolcán nagyjából hetente kétszer van oltás, ami a háziorvosok feladata. Rendelkezésükre áll egy lista, amit az oltásra regisztráltak alapján kaptak meg az EESZT rendszeren belül.  Telefonon jelzik az orvosoknak, hogy küldenek oltóanyagot és ebből hány főt kell nekik beoltani. Átlag 10-15 páciens naponta (20-30 fő/hét), ez attól is függ, melyik oltóanyag érkezik. A Pfizer oltóanyagot pl. gyorsan fel kell használni a tárolásának speciálisabb körülményei miatt. Oltanak már az orosz Sputnik V és a Moderna oltóanyaggal is, melyek közül nem lehet válogatni, azzal kell oltani, ami érkezik.  Amennyiben idő közben akár betegség, külföldre utazás, egyebek miatt nem oltható a listán szereplő személy, ilyenkor a listában előbbre kell ugrani és a háziorvosnak kell őket is megkeresni. Az oltások szervezése, telefonálgatás mellett a napi tevékenysége is el kell látniuk, ugyanis a betegellátásnak működnie kell. Elmondásuk szerint teljes a káosz. A legtöbbjük véleménye, hogy a gond ott kezdődött, mikor a politika beleszólt a szakmába. Nekik csak az oltóanyagot kellett volna biztosítani, a háziorvosok megoldották volna az oltást, ahogy megteszik ezt az influenza, bárányhimlő stb. esetében is.

Mikor lehet végre normális életünk?

Szerintem ez az a kérdés, amelyre mindannyian a leginkább kíváncsiak vagyunk. A kormány döntött arról, hogy védettséget igazoló okmányt fognak bevezetni. Ezt az kaphatja meg:

  • aki megkapta a második oltást, ebben az esetben érvényességi időt nem tartalmaz, csak az oltottság időpontját,
  • aki felgyógyult a koronavírus-betegségből,
  • akinek volt pozitív PCR-tesztje, majd a teszt után lesz negatív tesztje,
  • akinek pozitív tesztje volt, és karanténba került, 10 napra rá lehet igazolása, de olyan papír is elég hozzá, ami az antitest megjelenését igazolja annál, aki tünetmentesen esett át a koronavíruson, ez 4 hónapig érvényes.

Ezzel kapcsolatban is számtalan kérdés merül fel az emberekben. Joggal.

Elsőként a vendéglátósokért emelte fel a szavát, de ahogy olvasom a parlamenti indítványait, most már a kis- és középvállalkozó szektor érdekében is szükséges. Mi lenne itt a gyors és hatékony megoldás?

Az idei központi költségvetés szerint közel 200 milliárdot költ a Kormány a közmédiára és sok-sok milliárdot nemzeti konzultációra és kommunikációra (azaz propagandára). A miniszterelnök örömmel jelentette be, hogy hamarosan indul az újabb konzultáció. Én viszont úgy gondolom, hogy a plakátokra és egyéb felesleges dolgokra szánt pénzt inkább adják oda a vendéglátósoknak és azoknak, akik a vírus-helyzet miatt kilátástalan helyzetbe kerültek. Konzultációval már úgyis tele a padlás, ráadásul másról sem szól, mint adatgyűjtésről a 2022-es választásokra. Jobb helye lenne a pénznek a bajba került családoknál. Főleg, ha ilyen „családbarát” Kormányunk van.

Szomorú, hogy miközben a húsos kondér közelében pozíciót kapott “vendéglátósok” súlyos milliárdokat osztanak ki maguknak, addig a legtöbb hazai vendéglátós a megélhetésért küzd. Felháborító, hogy miközben a kaszinók nyitva lehetnek, addig az éttermek és edzőtermek tulajdonosai súlyos válságba kerültek. Az utolsó utáni órában vagyunk! Érdemi segítségre van szüksége a magyar embereknek. A kormánynak kötelessége vagy azonnali 80 százalékos bértámogatást nyújtani, vagy ha ezt nem teljesítik, akkor a kaszinók és menzák mintájára, az ezekben megkövetelt járványügyi szabályokkal azonos, azokkal megegyező kritériumoknak megfelelve az edzőtermeket és a vendéglátóhelyeket is újra kell nyitni. Ha Ausztria számít „laboratóriumnak”, akkor ilyen intézkedésekben is kövessék példaként!

Milyen problémával, kéréssel keresik meg a sümegiek?

Főként a jelenlegi városvezetéssel szemben megfogalmazott kritikákkal, az egészségügyi szakrendelések elmaradásával, a munkahelyek hiányával keresnek meg. Illetve az ominózus „érettségi-botrány” is folyton a kérdések között van.

Mostanában többen kértek információt az otthonfelújítási pályázattal kapcsolatban, illetve olyan problémák is folyamatosan napirenden vannak, mint az Akácos – Korona utcai szaghatás, amelyben csak az ígérgetés, két ciklussal korábbi városvezetésre való mutogatás megy, miközben az ott lakók naponta az egészségre káros kén-hidrogén gázt lélegzik be. Az utcák-járdák rossz állapota, a csapadékvíz elvezetés és közvilágítás minősége kapcsán is sokan tesznek észrevételt. Megjegyzem, ezekre minden évben kértem a központi költségvetésből forrást, melynek támogatására Fenyvesi Zoltán is megkértem, de sajnos nem élt a lehetőséggel és egy önálló javaslatot sem nyújtott be a sümegi megoldásra váró problémák kapcsán.  A vírus-helyzet, oltások folyamatos téma, ezekkel kapcsolatban is nagyon sok kérdés érkezik.

Említette a DIGI torony ügyét, hol tart most ez a folyamat? Azt minden sümegi tudta, hogy 2020. december 10-én az Ön részvételével sikerült a DIGI Kft. vezetőivel tárgyalóasztalhoz ülni és ott megállapodtak, hogy nem kezdik el a torony építését december 14-én. Most januárban pedig arról láthattunk fizetett hirdetést, hogy néhány személy politikai ügyet kreált ebből a fontos témából. Hol tartunk most?

Úgy érzem, itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba a DIGI-ügy kapcsán, reagálva Végh László polgármester politikai és önös érdekekkel átitatott megnyilvánulásaira. Miután napvilágot látott a hír, lakossági kérésre az ügyben írt parlamenti beadványom után személyesen keresett meg a DIGI Kft. képviselője, kezdeményezve az egyeztetést. A DIGI budapesti székházában tartott megbeszélésére nem “illetéktelenül” mentünk, hanem mint a lakosság véleményét közvetítő országgyűlési és önkormányzati képviselők, valamint a több ezer aláírást továbbító civilek. Az egyeztetésen nyilvánvalóvá vált, hogy a DIGI jogerős építési engedéllyel a kezében az első 30 perc után felállhatott volna az asztaltól. A kitartó érvelésünk miatt nem tették és álltak kompromisszum készen a sümegiekhez. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a tervek elkészítésekor több alkalommal jártak Sümegen egyeztetni a hivatalban a polgármesterrel és a főépítésszel, ami elmondásuk szerint “nemtörődöm” volt, bizonyítva ezt a több órás várakoztatás. Nemtetszésüket fejezték ki az iránt is, hogy a polgármester nyilvánosan hazudtolta meg mindezt, illetve Fenyvesi Zoltán perrel fenyegető videója sem volt túl pozitív számukra. A maratonira sikerült megbeszélés pozitív eredménnyel zárult, ugyanis a DIGI Kft.  kezdeti, teljes elzárkózása után elértük azt, hogy másik helyszín is szóba jöhessen. Ebben Oszkó Zoltán önkormányzati képviselő hazaérkezésünk után meg is tette a szükséges lépéseket. Tudomásom szerint jelenleg a mindenki számára megfelelő helyszín kiválasztásánál tart az ügy. Bízom benne, amit a városvezetés elszúrt, sikerül helyrehozni és a sümegi lakosság érdekeit szem előtt tartva kompromisszumos megoldás születik.

Legutóbb dr. Polt Péter legfőbb ügyész úrhoz fordult a Végh László polgármester körüli nyomozások és élettársa, Szabó Krisztina érettségi ügyében indult közokirat hamisítás miatt. Mi is ez pontosan, kapott választ?

„Most akkor van érettségi, vagy nincs érettségi?” – Úton-útfélen ezzel a kérdéssel keresnek meg sümegi és környékbeli lakosok. Mivel tényleg nem tudom a választ, illetve nem is szeretnék állást foglalni a kérdésben, a legfőbb ügyészt kérdeztem a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ vezetőjét érintő érettségi-botrány kapcsán, illetve egyéb folyamatban levő büntetőügyekben is. A Pécsi Rendőrkapitányságnál 02010/527/2020. ügyszámon közokirat hamisítás miatt büntetőeljárás indult Sümeg és térségének egészségügyét irányító Szabó Krisztina ellen, aki az elrendelt nyomozás szerint hamis érettségi bizonyítványát használta a későbbi felsőfokú intézmények felvételeinél. A Pécsi Rendőrkapitányság 2020. július 28-án kelt Határozata rögzíti, hogy az érintett személy érettségi bizonyítványát a rendőrség bűnjelként  lefoglalta és a vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a Budapesten kiállított érettségi bizonyítvány kapcsán Szabó Krisztina neve nem szerepel az intézmény osztályanyakönyvben és az E-42/1995. számra kiállított érettségi bizonyítvány törzslapja sem található meg. Ezek kapcsán kérdeztem a Legfőbb Ügyész Urat, hogy egyrészt mikor kerül meggyanúsításra közokirat hamisítás miatt Sümeg és térsége egészségügyét irányító Szabó Krisztina, aki diplomás orvosokat irányít és akinek az érettségi bizonyítványát a Pécsi Rendőrkapitányság lefoglalta, mivel álláspontjuk szerint az hamis? Másrészt az elmaradt gyanúsítás oka lehetett-e az, hogy a nyomozást külső személyek valamilyen formában megpróbálták befolyásolni? Választ pár napon belül kapok, bízom benne, hogy ezzel megszűnnek a találgatások és pont kerül a sokakat foglalkoztató és érintő ügy végére.

Jövőre választások lesznek, Ön lesz az ellenzék hat pártjának a közös jelöltje. Milyen esélyekkel számol? Mi lesz a tétje a 2022-es választásnak?

Számomra nem volt kérdés, hogy 2022-től szeretném folytatni a képviselői munkám, mert tele vagyok újabb tervekkel és célokkal. 2018-as választásból kiindulva, jó esélyeket látok a győzelemre, amennyiben nem indul rajtam kívül más jelölt a fideszes képviselővel szemben.

Szerintem a 2022-es választás tétje az, hogy felszabaduljanak a településeink a jelenlegi hűbéri rendszer alól és megszűnjön ez a mindenkit nyomasztó függés. Szörnyű, hogy a pályázatok elbírálása politikai és nem szakmai alapon történik, ezt meg kell szüntetni. Egyre több helyen derül ki, hogy a pályázati pénzek elköltése törvénysértések által történt és ezért súlyos bírságokat kell megfizetni az adófizetőknek. Badacsonytomaj mellett Sümegen is vizsgálódnak ez ügyben, sőt már jogerős határozat is született a Közbeszerzési Hatóságnál és a Fővárosi Törvényszéken, mely szerint milliókat kell visszafizetni.

Ha az lett volna a jelenlegi kormánypárti képviselői feladata, hogy építse fel a modernkori feudalizmust a körzetben és hűbéri rendszerhez hasonlóan az egymástól való függés határozza meg a települések mindennapjait, akkor ezt tökéletesen elvégezte. Szerintem már mindenkinek nyilvánvaló, hogy az EU-s támogatásokkal történő zsarolásra épül a helyi képviselő hatalma. Semmi más nem zajlik, mint az EU-s pénzzel történő kampányolás, nemzeti szalaggal pózolás, megfélemlítés, bosszú. Miközben már két négyzetméter járdát is nemzeti szalaggal adnak át, azoknak elfelejt köszönetet mondani, akik ezt finanszírozták. Mert lássuk be, valamennyi ilyen beruházást a magyar adófizetőknek köszönhetünk. A legújabb gonosz húzásuk az, hogy miközben megcsorbítják az önkormányzatok bevételeit és a válságkezelésre hivatkozva szipkáznak el tőlük forrást, többletfeladatokat rájuk zúdítva, addig azzal kampányolnak, az elvett összegből mennyit adnak vissza jólelkűen. Hogy mindenki értse: elvesz a zsebemből 2000 forintot, aztán örökké hálásnak kell lenni, ha ebből 500-at visszaad.

Bízom benne, hogy felnyílik az emberek szeme és átlátják mi a különbség a kormány által kommunikált álom és a valóság között.

Minden jog fenntartva © 2019-2021