Press "Enter" to skip to content

Halász László, és az ő hagyatéka

„Jedem das seine” – állt a felirat a buchenwaldi munkatábor kapuján. A „mindenkinek a magáét” jelszó kitörölhetetlenül beleivódott az odahurcolt magyar foglyok tudatába. Az 1944 áprilisában elhurcolt, csontsovánnyá fogyott, vékony bajszú sümegi Halász László 1945. április 11-én az ott fogvatartott Kertész Imrével és Elie Wiesellel közösen érte meg amerikai hadsereg felszabadítását. Meggyötörve, megalázva és kisemmizve, de annál több reménnyel kezdett neki az új életének.

De a sümegi Halász László története nem itt kezdődött, hanem 1923. február 27-én Sümegen. 1941-ben, a Sabján János igazgató által vezetett Sümegi Magyar Királyi Általános Kisfaludy Sándor Főreáliskolát kiemelkedő eredménnyel végezte el. A háború és gazdasági viszontagságai miatt nem tanulhatott tovább, ezért 18 évesen dolgozni állt. Tudást, alázatot és tiszteletet tanult első mesterétől, a sümegi Lövinger Rudolf vízvezeték szerelő mestertől. Az 1944-ben kezdődő kálváriáját követően 22 évesen tért vissza szeretett községébe, Sümegre. Részt vett az 1949-ben kezdődő nagyközségi vezetékes ivóvíz-hálózat és a sümegi vízműtelep megépítésében, melyet aztán 1951-ben maga Rákosi Mátyás avatott fel. 1954 decemberétől szakmai ismereteinek és hihetetlen munkabírásának köszönhetően a nagyközség legszélén (a mai József Attila utca elején) megépült Sümegi Vízmű vezetője lett. Három éves tevékenysége alatt olyan utcákban is kiépítésre került a vezetékes vízhálózat, ahol korábban súlyos tífuszjárvány volt.

1958. január 1-jén megalakult a Községgazdálkodási Vállalat, melynek a székhelye a Kossuth Lajos utca és a Népkert közötti Kádfürdőnél volt. Innen indult annak a vállalatnak a története, mely elválaszthatatlanul összeforrt Halász Lászlóval és Sümeggel. A kis vállalatból 1968-ra Halász László Veszprém megye második legnagyobb vállalatát, a II. számú Tanácsi Építőipari Vállalatot hozta létre, akkoriban 65 millió forintos forgalommal, sümegi központtal hozzátartozott Tapolca, Devecser és a környező települések. Az 1959-ben épült Tűzoltószertár, az 1961-ben elkészült Népkerti nyolc lakás, az 1967-ben átadott Tejbolt (most Húsbolt) és az Árpád utcai 12 lakást követően álmodta meg és járta ki, hogy Sümeg nagyközségen egy új városrész épüljön, ahol lakóházak, óvoda, kórház, kenyérgyár épülhet meg. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban szerteágazó kapcsolatainak révén és barátja, az egykor sümegi Mester Károly főosztályvezető segítségével elérte, hogy az akkor kísérleti szakaszban lévő úgynevezett lánc-sorházak építésével 1970-ben elkezdődjön az építkezés a mai Építők útja elején. Halász László tudta, hogy a politika gáncsolni fogja, ezért hogy támogatást szerezzen, a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevét használva KISZ-lakótelepnek nevezte el az akkor még gazos területet.

  • Az Építők útja lakásainak eredeti terve
  • Az Építők útja lakásainak végső terve
  • Építők útja eleje 1971-ben
  • Építők útja (színes fotó)
  • Épül az Építők útja - 01
  • Épül az Építők útja - 02
  • Épül az Építők útja (a mai Ifjúság utcából fotózva)

Sikerrel járt!

Annyira, hogy 1971-ben már a Minisztérium Sümegen tartotta az országos tájépítészeti konferenciáját, itt már országos példaként mutatták be a Halász László által megálmodott KISZ-lakótelepet, ahol addigra már 9 tömb falai álltak. Az ekkor 48 éves Halász László nem ült a babérjain, napközben a vállalat székházában (a mostani polgármesteri hivatal) nézte át munkatársaival, hogy milyen hiányosságok vannak Sümegen, terveket készített és azok megoldásán dolgozott, amit az általa irányított vállalattal véghez is vitt. Nem egyszer az éjszaka teljes sötétjében – a rendőrjárőrök meglepetésére – járta Sümeg utcáit, hogy első kézből tudja meg, hova is kell közvilágítás biztosító lámpa és járda. Sümeg kandeláberes közvilágítása, esővíz-elvezetése és annak kiépítése szintén Halász László nevéhez és vállalatához kötődik, ahogy az energiaforrást biztosító Mihályfai út mellett lévő trafótelep is.

1972-ben szomorúan kellett látnia, hogy egy politikai döntés miatt az első Y ház nem Sümegen (holott egyik élharcosa volt), a murvabánya melletti területen (most fenyves), hanem Tapolcán épült meg. Annyira mérges volt, hogy a kivitelezést nem is vállalta, így a Bauxitbánya vezetése kénytelen volt a ZAÉV-et megbízni. Meg is lett a szankció, az addigra kész tervekkel rendelkező Nővérszálló megépítése sem anyagi forrást, sem pedig engedélyt nem kapott az akkori megyei tanácstól. Halász László minden kockázatot vállalva ilyen körülmények között állt neki a Kórház területén lévő Nővérszálló építéséhez. Dr. Mészáros István kérlelte, hogy legyen óvatos, de ahogy Halász László mondta: „ígéretet tettem és azt meg is tartom”. El is készült, de ekkor már kész volt a KISZ-telep 40 lakása, a Volán telep, a Kórház két új épülete, a Kenyérgyár és a községi sportpálya.

  • Kérsemjei újjáépítés - csoportkép - 1970
  • Kérsemjei újjáépítés
  • Kérsemjén 1971 - A tiszai árvíz utáni helyreállítási munkák

Mindeközben vállalata a Tiszai árvíz okozta károk újjáépítésben is részt vett Kérsemjénen. A Halász László által kitalált technológiával, az általa irányított vállalat 79 új házat épített, megelőzve az összes építőipari vállalatot. Az országos gratulációk fogadása helyett inkább kért: kérte, hogy támogassák a Kilián téri 6×16 lakás megépítését (ebből csak 3 tömb készült el), a Ruhagyár átépítését és a Mogyorósdombi épületek kivitelezését. Támogatták!

  • Készülő Ifjúság utca
  • Ifjúság utca
  • Ifjúság utca (balra ma a játszótér)

Ez alatt az álma megállíthatatlanul épült, Építők útja után készült az Ifjúság utca is. Az itt építkező vállalati dolgozók ingyen tervet és 20 ezer forintos kezdő kölcsönt kaptak a vállalattól. Mikor Halász László a legváratlanabb pillanatban megjelent az építkezésen és azt tapasztalta, hogy lassan haladnak, akkor nem gondolkodott, akár kérés nélkül is rendelkezésre bocsájtotta a vállalat gépeit, eszközeit. Volt, hogy az ország másik részébe autózott, hogy ott elérje, meggyőzze az illetékest, hogy a sümegi építkezőknek legyen elég tégla és cement.

Oláh Feri bácsi mesélte, hogy egyszer egy munkatársa feljelentette, egyenesen Kádár János titkárságára írt bejelentést, hogy „Halász László a népgazdaság pénzét és gépeit adja magáncélra”.

Érkezett is válasz, egyenesen Kádártól, aki Halász Lászlónak, a vállalat igazgatójának címezte levelét, melyben csak annyi állt: „További eredményes, építő munkát kívánok Önnek”!

Mikor ez a feljelentő pár év múlva segítségre szorult és erről Halász László tudomást szerezett, nem keresztbe tett neki, hanem gondolkodás és minden harag nélkül segített. Mert Ő ilyen volt! A vállalat és Sümeg építése jelentette neki a kihívást, felesége Magdi néni (a városi mozi egykori vezetője) és három gyermeke, Tamás, Katalin és Éva pedig a nyugalmat, a szeretetet. Felesége 1982-es elvesztését nehezen viselte, de új célt tűzött ki maga elé, dr. Nagy István akkori tanácselnökkel közösen elhatározták, hogy Sümeg nagyközségből újra várost csinálnak. Kapcsolatrendszerét, határozottságát bevetve óriási szerepe volt abban, hogy 1983-ban az Elnöki Tanács határozatában 1984-től Sümeget újra városi rangra emelte.

Halász László 1983 szeptemberében dr. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében úgy fogalmazott: „Döntésüknél vegyék figyelembe, hogy Sümeg lakossága az elmúlt évtizedekben tanúbizonyságot tett. Bizonyította a Dunántúl eme kies fekvésű helysége az élni akarását.”

Levelét személyesen vitte Budapestre és adta át. Sümeg 1984. január 06. napján újra városi rangot kapott!

Oldalakon keresztül lehetne sorolni a Halász László által véghez vitt cselekedeteket. Több tucatnyi személyes közbenjárásának köszönhetően számtalan sümegi kisember, dolgozó tapasztalhatta meg segítségét. A végtelenül segítőkész, a minden részletre figyelő, hihetetlenül emberszerető, a dolgozóiért és a sümegi emberekért mindig kiálló Halász László 1987. augusztus 7-én, mindössze 64 évesen hunyt el. Az alacsony termetű ember a szeretetét, mosolyát, fáradhatatlan munkabírását a sírba vitte, de itt maradt Sümegnek mindaz, amiért munkálkodott.

Számos kitüntetése mellett egyre bizonyára nagyon büszke lenne, szeretett városa 1994-ben Sümeg város díszpolgárává választotta! 1991-ben pedig közel 1500 sümegi ember kérésére a város azt az utcát, ahol Halász László oly sokszor járt, róla nevezte el.

Tettei, munkássága, az emberek iránti tisztelettudása példaértékű és követendő.

Németh Szabolcs

A KISZ-lakótelep eredeti terve. A 6 darab 16 lakásból csak három tömb készült el.
A KISZ-lakótelep eredeti terve. A 6 darab 16 lakásból csak három tömb készült el.
A TANÉP asztalos műhelye, háttérben a vízmű épülete 1967
A TANÉP asztalos műhelye, háttérben a vízmű épülete 1967
A TANÉP első gépei
A TANÉP első gépei
A TANÉP vállalat ALFA nevű zenekara 1967
A TANÉP vállalat ALFA nevű zenekara 1967
A TANÉP Vállalat székhelye 1957
A TANÉP Vállalat székhelye 1957
Egyszintes TANÉP székház 1964
Egyszintes TANÉP székház 1964
Épülő TANÉP székház 1961
Épülő TANÉP székház 1961
Gimnáziumi évkönyv
Gimnáziumi évkönyv
Halász László beszél 1972. Helyszín Sümeg a Vállalat tanácskozó terme, ma a Polgármesteri Hivatal nagyterme.
Halász László beszél 1972. Helyszín Sümeg a Vállalat tanácskozó terme, ma a Polgármesteri Hivatal nagyterme.
Halász László beszél 1972. Helyszín Sümeg a Vállalat tanácskozó terme, ma a Polgármesteri Hivatal nagyterme.
Halász László beszél 1972. Helyszín Sümeg a Vállalat tanácskozó terme, ma a Polgármesteri Hivatal nagyterme.
Halász László és felesége sírhelye a sümegi temetőben
Halász László és felesége sírhelye a sümegi temetőben
II. számú Tanácsi Építőipari Vállalt belépő jegy
II. számú Tanácsi Építőipari Vállalt belépő jegy
II. számú Tanácsi Építőipari Vállalt központja 1975
II. számú Tanácsi Építőipari Vállalt központja 1975
KISZ-lakótelep
KISZ-lakótelep
KISZ-telep látképe
KISZ-telep látképe
Tanép Székház 1978
Tanép Székház 1978
Minden jog fenntartva © 2019-2021