Press "Enter" to skip to content

Rendet kell tenni

Dr. Navracsics Tiborral, egykori közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, miniszterelnök-helyettessel beszélgettünk, aki jelenleg a Veszprém 2023-as Európa Kulturális Főváros és az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa.

Kormánybiztos Úr, az Ön által felügyelt északnyugat-magyarországi fejlesztési zóna terveibe, elképzeléseibe hogy kapcsolódik be Sümeg – amit joggal hívnak a Balaton kapujának – és annak térsége?

Most már egy éve folyik az északnyugat-magyarországi régió gazdaságfejlesztési terveinek az összegzése. Annyiban más ez a munka, mint a korábbi évek munkái voltak, hogy megkérdeztük a térség gazdasági és politikai szereplőit is, hogy milyen fejlesztéseket tartanak fontosnak. Ugyanakkor vannak olyan problémák, olyan ügyek, amelyek az első perctől nyilvánvalóak lettek, és itt rögtön Sümeg térségét tudom példának hozni. Ez pedig a 84-es út. Az Ausztriából, Csehországból, részben Szlovákiából és Lengyelországból érkező turisták jelentős része a 84-es úton találkozhat a Balatonnal, ezért annak jó minőségűnek és biztonságosnak kell lennie. Éppen ezért a 84-es út biztonságossá tétele mindenfajta javaslat nélkül is teljesen nyilvánvaló volt számunkra, éppen úgy, mint ahogy a 8-as út gyorsforgalmi úttá alakítása. Sümeg és térsége számára adódik a turizmus. A vár, a kiépült infrastruktúra mind-mind olyan, ami szerintem lehetőséget ad Sümeg számára. Minőségi turizmus révén támaszkodhat az egyházi örökségre is, tágabb értelemben bekapcsolódva a Balaton vonzáskörzetébe, hiszen az csupán 21 kilométerre található. Amikor Sümeg térségéről gondolkozunk, akkor alapvetően ilyen projektre gondolunk. Az alapvető problémát abban látom, hogy az elmúlt 20 évben gyakorlatilag nem történt fejlesztés a térségben, ez nemcsak Sümegre vonatkozik, hanem Sümeg és Tapolca térségére is. Ilyen értelemben az északnyugat-magyarországi térség egyik belső perifériájává vált sajnos ez a térség annak ellenére, hogy kiváló adottságai vannak. Vállalkozók, önkormányzati szereplők összefogásával arra törekszünk, hogy minél több olyan projekt szülessen az elkövetkező hét éves európai uniós költségvetési időszakban, amivel meg tudjuk mozdítani Sümeget, alapvetően a közlekedési infrastruktúra illetve a turizmus esélyeinek javításában látom az első lépések megtételét.

A 3-as választókerület négy városából – Badacsonytomaj, Sümeg, Tapolca, Ajka – láttam, hogy Ajkán, Tapolcán már volt. Hogy áll, illetve tervben van-e a többi város és kistelepülések vezetőivel, képviselőivel az egyeztetés?

Sümegen még nem voltam, ennek egész egyszerű szervezési okai voltak. A konzultációk során megyei közgyűlési elnökökkel, megyei jogú városok polgármestereivel, és kamarai elnökökkel valamint országgyűlési képviselőkkel tárgyaltam, ilyen formában Sümeggel is, hiszen a térség országgyűlési képviselőjével is találkoztam. De nem tudtam még felkeresni minden egyes városát a térségnek, általában azokba a városokba jutottam el, amelyek maguk kerestek meg engem, hogy készítenek egy stratégiát, és ehhez szeretnék a véleményemet, észrevételeimet kérni. Ajkán már többször is voltam, egyszer mikor tárgyaltunk a csatlakozás lehetőségéről az Európa Kulturális Fővárosa programhoz, másodszor pedig amikor az ajkaiak elő is adták a fejlesztési terveiket. Tapolcán is voltam már Dobó Zoltán polgármester úrnál, beszéltünk arról, hogy milyen lehetőségek vannak, Tapolca hogyan találhatja meg a helyét az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatban, aminek eredményeként alá is írtuk a megállapodást az EKF és Tapolca városa között. Ez azt gondolom óriási előrelépés mind az EKF, mind pedig Tapolca szempontjából.

Sümeg?

Sümeg még hátravan. Sümeg még nem keresett meg ez ügyben. De reményeim szerint hamarosan elkezdődik az egyeztetés. 

Akkor úgy kérdezem, hogy Sümeg mennyire tud becsatlakozni, mennyire számítanak az Európa Kulturális Főváros programsorozattal kapcsolatosan Sümeg város szerepére?

Abszolút számítunk rá, amikor Veszprém pályázott, akkor a balatoni térséggel együtt pályázott, ami azt jelenti, hogy egy akkora térséggel, ami kb. 200-250 ezer lakos jelent, és aminek a legnyugatibb pontja Vörs, Hévíz, legkeletibb pontja Várpalota, Inota, az északibb pontja Bakonybél, legdélibb pontja pedig Marcali. Ebben értelemszerűen Sümeg is benne van. Ugyanakkor az a döntés született még annak idején, hogy a programok finanszírozásában társfinanszírozásos rendszer van, tehát azoknak a településeknek, amelyek részt akarnak venni a programok bonyolításában, lakosonként 1 euró/év összeget kell fizetniük, amennyiben járásszékhelyről van szó, akkor 2 euró/év lakosonként. Ezért is voltam én Tapolcán és Ajkán is! A települések ilyenkor számolnak, megéri-e nekik ezt az összeget befizetni, kapnak-e ezért nekik megfelelő szolgáltatást?

Sümegen 6100 körül van a lélekszám, ha a 2 euró/fő hozzájárulást vesszük alapul akkor ez nem egy komoly összeg.

Egyáltalán nem, körülbelül 12000 euró, én is úgy gondolom, hogy ez elfogadható. Sümegen van egy olyan értelmiségi réteg az egyház, a gimnázium és a lokálpatrióta szemléletből adódóan, akik számára ez sokat jelentene.

Hogy áll a települések csatlakozási folyamata, ha jól tudom, mintegy 200 település érintett?

Jól tudja, valóban közel kettőszáz település érintett. Most mikor beszélgetünk, már 100 település csatlakozásáról beszélhetünk tényszerűen. A déli partról is van, Marcali például, vagy Vörs, ami meglepő volt számunkra, de ők is láttak benne fantáziát. Ez egy hosszabb folyamat, de van néhány olyan település, amit mindenképpen fontosnak tartanék részben azért, mert sok szállal kötődik Veszprémhez és úgy gondolom, mindenképpen jól járna az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatban való részvétellel. Sümeget is ilyennek tartom, Sümeg egy kicsit – akárcsak Tapolca – nem kellőképpen felfedezett turisztikai attrakciója a balatoni térségnek. Közel van a Balatonhoz, tulajdonképpen Sümeg a várával, annak hangulatával vagy a város hangulatával szerintem egy nagyon jó kirándulóhely, mégis úgy tűnik, hogy egy kicsit még ismeretlen a magyar turisták előtt is, nem beszélve a külföldi turistákról. Mindenképpen fontosnak tartanám, hogy Sümeg is csatlakozzon ehhez a programsorozathoz.

Ahogy hallgatom Önt, azt tapasztalom, hogy eléggé tájékozott Sümeggel kapcsolatosan.

Természetesen! Ez nemcsak abból adódik, hogy gyermekkoromban sokszor bicikliztem át Tapolcáról Sümegre a barátaimhoz, hanem mert Sümeg egy nagyon fontos település az adottságaival, az ott élő, alkotó emberekkel és az állam által biztosított fejlesztésekhez csatlakozó helyi vállalkozókkal, akik beruháznak, munkahelyeket teremtenek. Abban vagyunk érdekeltek, hogy minőségi munkahelyek jöjjenek létre, versenyképes bérekkel. Sümegen a munkahelyteremtés az idegenforgalomra, a gyógy- és egyházturizmusra tud épülni. Én és a kormányzat ebben és ennek támogatása mellett kötelezte el magát.

Egy ideje hallani olyan hangokat, sőt több országos média is lehozta, hogy a kormánypárt és szövetségese Önt fogja jelölni országgyűlési képviselőnek a 3-as választókerületben. Valóban így van ez?

Tudtam, hogy nem fogja kihagyni…

Ez egy olyan kérdés, amit nem szabad kihagynom. Szóval, ha nem mondja meg, hogy jelölt lesz-e vagy sem akkor nem faggatom. Akkor inkább úgy kérdezem, mikor jelentik be, hogy Ön lesz a jelölt?

Én úgy tudom, hogy a párt hivatalosan ősszel, október körül jelenti be hivatalosan a jelölteket. Addig nyilvánvalóan minden nyitott még. Két dologról is beszélhetünk, a Fidesz belülről egyéni választókerületi elnöki rendszerből épül fel, és a legtöbb esetben az egyéni választókerületi elnök a jelölt is, de nem minden esetben. Vannak olyan helyzetek, például legutóbb Budapest XII. kerületében, ahol Fürjes Balázs a jelölt, de más a választókerületi elnök. Két döntésről van szó, ki lesz a választókerületi elnök és ki lesz az országgyűlési képviselőjelölt. Az előbbiről nem tudom, hogy ez változik-e, lesz-e bármi ilyesmi vagy ez mikor lesz hivatalos, az országgyűlési képviselőjelöltekről ősszel születik majd hivatalos döntés.

Akkor Önnel számolnak?

Hát, van róla szó…

Nagyon „harapófogó” hangulat van… A szimatom meg az ösztönöm azt súgja, hogy mivel senki nem cáfolta az Ön jelölti indulását, még a jelenlegi képviselő, Fenyvesi Úr sem, így nem tudok másra következtetni. Ráadásul lássuk be, az idő múlása is az Ön indítását erősíti.

Semmi sem végleges. Ahogy Ön is fogalmaz, a helyzetnek van olyan gravitációja, ami egy idő után már nehézzé teszi a másfajta értelmezést, de a hivatalos döntések tudomásom szerint még nem születtek meg.

Sümegen azt látjuk, hogy elég problémás a helyi közéletben a város vezetése részéről tanúsított magatartás. Ha kihirdetik azt a bizonyos hivatalos döntést, és Ön lesz hivatalosan is az országgyűlési képviselőjelölt, akkor Ön mit kezd majd a sümegi ügyekkel?

Az Ön által is hivatkozott „ügyekkel” kapcsolatosan részben tájékozott vagyok. Amint erre bármilyen felhatalmazásom van, akkor először is egyeztetni fogok. Másrészt pedig az a célom, hogy a választásokra egy – legalábbis politikai értelemben – tiszta helyzet alakuljon ki. Egy országgyűlési választásnak – főleg egy ilyen kiegyensúlyozott politikai erőviszonyokat felmutató választókerületben, mint Tapolca-Ajka-Sümeg – nem lehet úgy nekifutni, hogy az embernek nincsenek rendben a dolgai vagy egy városnak nincsenek rendben a dolgai, vagy egyáltalán az a képzet van ezzel kapcsolatban, hogy nincsenek rendben a dolgok.

Amint erre megfelelő felhatalmazásom lesz, akkor az egyik első dolgom az lesz, hogy a Sümeggel kapcsolatos ügyekben – ahogy már említettem- egyeztetni fogok, hogy a kialakult konfliktusok mihamarabb feloldódjanak.

Tudom Szabolcs, hogy most ez kevésnek tűnik, de egyelőre nem kívánok erről többet mondani.

Akkor azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a rendcsinálásban érdekelt…

Tiszta helyzetet szeretnénk, igen!

Jobb az új jelöltnek egy csendes, nyugodt vízen evezni, mint egy zavaros, viharos tengeren. És feltenném a kérdést, hogy Ön is ebben érdekelt, hogy úgymond nyugodt vízen tudjon evezni?

Természetesen, de szerintem legfőképpen a sümegi polgárok érdekeltek ebben.

Interjú: Németh Szabolcs

Fotó: N.T.

Minden jog fenntartva © 2019-2021